Dombszeri Mindenes Gyűjtemény
Németh Tibor helytörténeti ismeretterjesztő oldala

Cikkek


Falulapunkba, a Bakonytamási Hírnökbe általában valamilyen évforduló esetén szoktam megjelentetni a lap terjedelméhez mérten rövid, csak a lényegre szorítkozó ismeretterjesztő írásokat. Alább olvashatók közülük a tamási vonatkozásúak. (A gerencséri és hathalmi érdekeltségűek a társhonlapokon érhetők el.)


Megjelent a Bakonytamási helyismereti olvasókönyve című kiadvány

Bakonytamási Hírnök, XVI. évf. I. szám, 2019. 21-23. p.

Nagyjából kétéves szerkesztőmunka eredményeképpen idén nyáron készült el a községünk rég- és közelmúltjába bepillantást engedő kötet, melynek bemutatójára a szeptember 28-i önkormányzati nap keretében került sor a kultúrházban.

Helytörténeti monográfia (egyetemes leírás) megjelentetésére már korábban is élt a szándék - leghatározottabban községünk 750 éves évfordulója tájékán -, de kézzelfogható eredmény akkor nem született. A mostani kiadvány ettől némileg eltérő műfajba sorolható, hiszen az eddigi helytörténet-kutatói működésem során összegyűjtött források nyers, illetve feldolgozott közreadásából áll. Nagyrészt könyvekből "kiollózott" anyagok ezek, de nem kizárólag. Magánszemélyektől és a gyülekezetek irattáraiból sikerült átgépelni a szó szoros értelmében vett kéziratokat - leveleket, verseket, feljegyzéseket, okiratokat - is, melyek félő, hogy eredeti hordozójukon lassú pusztulásra vannak ítélve. A közkinccsé tett legrégibb olyan dokumentum, amelyet helyben őriznek, 1752-ből származik: az evangélikus hívek levélben kérnek pártfogást Batthyány Lajos nádortól a zálogbirtokos Esterházy Ferenccel szemben.

Az egyes települések a helyi emlékezet és azonosságtudat erősítése céljából általában háromfajta kiadványtípust jelentetnek meg: történeti, szépirodalmi-vallomásos és képeskönyvet. Átérezve a mostani kezdeményezés végső eltökéltségből eredő jelentőségét, arra gondoltam, hogy nekünk egy "hibrid" kötetet lenne érdemes létrehoznunk, ami e típusokat egyszerre foglalja magában. Ennek az elgondolásnak a megvalósulását fejezi ki a címben a helytörténetinél tágabb értelmű helyismereti jelző.

A könyv felépítésénél az ismeretekbe lépésről lépésre történő bevezetés logikai rendezőelve lebegett szemeim előtt. Ennek során legalapvetőbbnek tekintettem a térképen való meghatározást, így első helyre került a földrajzi fejezet. Ezt időrendben követik a történeti részek: az írásos források előtti korok bemutatása a régészeti lelőhelyek eredményeivel, majd a papíron dokumentált történelem, századonként alfejezetekre tagolva. A falvak, városok létrejötte és további sorsa mindig földrajzi és történeti tényezőknek volt kitéve, ennek megfelelően e két "alapozó" fejezet után esik szó magáról a fizikai kiterjedésű településről, tehát az épületek és utcák hálózatából álló lakó- és életkörnyezetről. Települést emberközösség hoz létre, tart fenn és lakik, így annak belső helyzetét a földrajzi, történeti adottságokkal - minőségük szerint - küzdelmet folytató, vagy éppen jól sáfárkodó lakosság mentalitása és helytállása alakítja. Ezért a következő fejezet a falu társadalmát tárgyalja. Ezzel függ össze a Tamásiról szóló blokk utolsó fejezete is, a már említett - sok helyen önálló kötetként megjelentetett - vallomásos rész. Ezeket az egyéni hangvételű, a legszűkebben értelmezett hazaszeretettől átitatott írásokat leginkább a Bakonytamási Hírnök falulap tizenöt évfolyamából vettem át. Közlésükkel teljesült az az igény, hogy ne csak hivatásos, hanem lehetőleg minél több helyi, vagy ide kötődő szerző cikkét szerepeltessük. Az egységet a 2012-ben lezajlott kivételes, felemelő 750 éves jubileumi év és ünnepség kapcsán született értékes szövegek zárják.

A fenti főfejezetek alfejezetekre tagolódnak. A település tárgyalásánál helyet kapott a 2016-os törvényi kötelezettségből született, bőségesen illusztrált Településképi arculati kézikönyv, továbbá a határnév gyűjtések eredményei és a megszüntetett vasútvonalról való megemlékezés. A társadalom fejezet a társadalomszerveződés alapvető közvetítő közegével, a nyelvvel, annak is helyi változatával, a nyelvjárással indul, a lakosság életmódjára utaló legkülönfélébb leírásokkal és az egyházak történetével folytatódik, majd az utolsó évtizedekre jellemző partner- és testvértelepülési kapcsolatokra történő utalással fejeződik be.

Egy település története határának történetével egységben alkot kerek egészet, ezért a Tamásiról szóló blokk után szó esik a közigazgatási terület lakott helyeiről: Hathalomról, Gerencsérről és a már századokkal korábban elpusztult helységekről. Ezek a hazai településfejlődés rögös útjára emlékeztetnek, így nem árt ilyen tanulságos megvilágításban becsülnünk községünk fennmaradását. Fennállásuk során komoly értékeket halmoztak fel, melyekkel ma az anyatelepülést gazdagítják. Szűklátókörűség lett volna tehát elmulasztani a róluk való emlékezést, meg nem tisztelni a ma is ott élő lakosságot.

A szöveges részek után következik a harmadik nagy egység, a témacsoportokba szedett fotóanyag. Megtekinthető a közigazgatási területre vonatkozó legrégebbi eredeti oklevél, melyet még Szent László királyunk bocsátott ki 1086-ban (a Szent István-féle gerencséri említés másolatban maradt fenn), s természetesen az első felbukkanáshoz, az 1262-es pannonhalmi birtokadományozáshoz kapcsolódó "oklevélcsomag" is. Láthatók községünk jelképei, a legalapvetőbb múltbeli térképek, valamint képeslapok, légi felvételek, épület- és utcaképek, a faluban folyó közösségi életet megörökítő fotók, egyéb dokumentumok a múltból és közelmúltból egyaránt.

Illő megemlíteni, hogy a könyv elé a "hivatalból" megszólalókon (polgármester, szerkesztő) kívül községünk díszpolgára, Kovács Ferenc akadémikus írt személyes hangú ajánlást.

Szerkesztői munkámat megtiszteltetésnek vettem és felelősségnek éreztem. Igyekeztem olyan szemlélettel dolgozni, hogy a végeredményt a lakosság sajátjának érezze, a községünkkel ismerkedők pedig átfogó és kielégítő információforrásra leljenek benne. Örülök a nagy érdeklődésének! Azt gondolom, az elvégzett munka értékéről - ha megérjük - legkevesebb egy évtized múlva fogunk igazán valós képet kapni.

Végezetül köszönetet mondok édesapámnak, Németh Károly korábbi polgármesternek és a képviselő-testületnek, amiért a kiadás ügyét már régóta napirenden tartották, és biztosították a nyomdai kivitelezés anyagi hátterét, aminek köszönhetően kiadványunk a kor színvonalán álló, igényes küllemben jelenhetett meg.

Bakonytamási helyismereti olvasókönyve
Bakonytamási Község Önkormányzata, 2019
A/4, 805 oldal, cérnafűzött, keménytábla

A kötet még kapható a községházán, ára 10.000 Ft.